AZ EPILEPSZIA

Az epilepszia m�r az �korban is ismert betegs�g volt, b�r akkor m�g hol tisztelt�k az epilepszi�st (t�ltosok), hol a gonosz er�k rabj�nak tekintett�k az ilyen beteget. Az els� tud�s, aki mint az agym�k�d�s zavar�t eml�ti ezt a betegs�get, Hippokrat�sz volt. Ha ilyen r�g�ta ismert, �s kutatott betegs�gr�l van sz�, akkor joggal felt�telezhetn�nk, hogy m�r mindent tudunk r�la. H�t nem. B�r az ismereteink jelent�sen b�v�ltek, f�leg az elm�lt 2-3 �vtizedben, de m�g ma is sok a k�rd�jel.

Epilepszia: “k�l�nb�z� eredet� agym�k�d�si zavar, amelyet az agyvel� t�bb idegsejtj�nek egyszerre t�rt�n� kis�l�se okozta visszat�r� rohamok jellemeznek, �s k�l�nb�z� klinikai, laborat�riumi t�netekkel t�rsulnak.” Bonyolult meghat�roz�s, de �gy helyes. Teh�t ez egy olyan betegs�g, amelyben az agy hib�san m�k�dik, ennek k�vetkezt�ben ism�tl�d�en rohamok, gyakran r�ng�g�rcs�s rohamok jelentkeznek, �s ez a r�vid ideig tart� �llapot gyakran eszm�letveszt�ssel is j�r. K�t roham k�z�tti id�szakban a kutya t�netmentes, eg�szs�ges benyom�st ny�jt. �ltal�ban a kutya 3.-5. �v�ben jelentkezik el�sz�r a betegs�g, de nem ritk�n m�r 3 h�napos korban is j�het az els� roham.

Nagyon fontos, hogy tiszt�ban legy�nk az epilepszia �r�k�lhet�s�g�vel. Hum�n adatokat vizsg�lva felt�nik, hogy k�l�nb�z� form�j� epilepszi�k k�l�nb�z� m�rt�kben �r�kl�dnek. Nagy �ltal�noss�gban elmondhatjuk, hogy epilepszi�s sz�l� gyermek�n�l kb. 10-szer gyakoribb az epilepszia, mint a teljes popul�ci�ban. Az anya gyakrabban �r�k�t, mint az apa. �llatorvosi adatok nagyobb %-ban mutatj�k az �r�k�t�st. Ez�rt fontos az epilepszi�s kuty�k kivon�sa a teny�szt�sb�l.

Egy roham a k�vetkez�k�ppen zajlik le (nem mindig �gy, vannak elt�r� rohamform�k is): A roham els� szakasza a bevezet� szak, de ezt csak ritk�n lehet �szrevenni. Ilyenkor a kutya ideges lesz, nyugtalan, vony�t, remeg. Ez n�h�ny perct�l ak�r egy �r�ig is tarthat. Ezt k�veti a roham szakasza, amely kezdetekor �ltal�ban a kutya �lesen felvony�t, majd oldal�ra v�g�dik, eg�sz teste megmerevedik n�h�ny m�sodpercre, majd r�ng�g�rcs alakul ki. Sz�j�t csattogtatja, l�bai r�ngat�dznak. Ez a g�rcs n�h�ny percig tart. K�zben ny�lzik, sz�j�ban a ny�l habb� ver�dik (esetleg v�res habb�, ha k�zben megharapja a nyelv�t), n�ha bevizel. �ltal�ban roham k�zben a kutya �ntudatlan �llapotban van. A roham elm�lt�val a kutya tudata lassan kitisztul, �ltal�ban bizonytalanul mozog, esetleg sokat iszik, vagy eszik. Ez a megnyugv�si szakasz ak�r t�bb �ra is lehet. Napok, hetek, vagy csak h�napok m�lva ism�tl�dik meg a roham. K�t roham k�zti id�szakban a kutya j�l �rzi mag�t, t�netmentes. Az id� m�l�s�val azonban a rohamok egyre gyakrabban jelentkezhetnek, egyre s�lyosabbak lehetnek. Az agy minden roham ut�n kicsit k�rosodhat, v�g�l ak�r az �llat hal�l�hoz is vezethet.

Mi a teend� a roham alatt? Roham k�zben nem sokat lehet tenni, de �rdemes a r�ngat�dz� kutya mell�l minden felbor�that� t�rgyat eltenni, nehogy a roham sor�n mag�ra bor�tsa az �ll�l�mp�t, vagy a k�nai v�z�t. Ne tegy�k a sz�j�ba a kez�nket (sokat megpr�b�lj�k, hogy ne harapja �ssze a nyelv�t), mert a mi kez�nk is ell�t�sra szorul majd. A simogat�s nem sokat �r, mert a kutya �gyis �ntudatlan.

Mit tegy�nk a roham elm�lt�val? Ekkor m�r �rdemes nyugtatgatni a kedvenc�nket, r� is f�r, hiszen nem �rti mi t�rt�nt, az eg�szb�l csak annyi tudatosul benne, hogy valami nagy baj volt, rajtunk is �rzi az idegess�get. Ha m�r lecsillapodott, van id�nk feljegyezni a napt�runkba, hogy mikor t�rt�nt mindez, hogyan zajlott le, mennyi ideig tartott, volt-e valami el�zm�nye. (Ezekre k�s�bb m�r nem eml�kez�nk pontosan, pedig az �llatorvos szeretn� tudni.) Majd h�vjuk fel az �llatorvost, k�rj�nk t�le tan�csot. Roham k�zben az�rt nem �rdemes azonnal seg�ts�get k�rni, mert a roham r�g elm�lik, mire az �llatorvos oda�rhet. Ha a roham p�r perc, esetleg 1-2 �ra m�lva megism�tl�dne (nagyon ritka!), akkor viszont felt�tlen�l forduljunk �llatorvoshoz.

A vizsg�lat: Ha a rohamot epilepszia okozza, akkor v�lhet�leg a legalaposabb kivizsg�l�s is t�netmentess�get mutat k�t roham k�z�tti id�szakban. Azonban az ilyen betegeknek csak egy h�nyada epilepszi�s, a t�bbin�l valamely m�s agyi betegs�g v�ltja ki a rohamokat (pl. v�rusos, bakt�riumos, gomb�s, parazit�s, toxikus, daganatos stb. agyi megbeteged�sek), vagy m�s szervek betegs�gei (pl. m�jbetegs�g, cukorhi�ny, hasny�lmirigy daganata, kalciumhi�ny, oxig�nhi�ny, veseel�gtelens�g, m�rgez�sek stb.). Ilyen esetekben a kivizsg�l�s igen r�szletes kell hogy legyen (v�r-, vizelet-, b�ls�r-, liquor-vizsg�lat, R�ntgen, ultrahang, stb.). Az epilepszia diagn�zis�nak kimond�s�hoz kit�n� vizsg�lati m�dszer az elektro-encefalogr�fia (EEG). Ez a vizsg�lat az agy m�k�d�s�t ellen�rzi. Seg�ts�g�vel 80-90 %-os biztons�ggal kimutathat� az epilepszia, valamint be�ll�that� a gy�gyszerez�s. A vizsg�latot altat�sban v�gezz�k, mert 20 percig a kutya nem mozdulhat, de m�g csak nem is pisloghat. A ki�rt�kel�s sor�n el kell d�nteni, hogy epilepszi�s-e a beteg, az agynak mely ter�let�r�l indul ki a roham, vagy nincs “g�c” az agyban, milyen fajt�j� gy�gyszert�l v�rhat� t�netmentess�g. A diagn�zis fel�ll�t�s�n�l felhaszn�ljuk az EEG eredm�ny�t, a tulajdonos �ltal elmondottakat (hogyan zajlik le egy roham stb.), illetve az egy�b vizsg�lati eredm�nyeket.

Gy�gykezel�s: A lehets�ges gy�gyszerek k�z�l ki kell v�lasztani azt, amely hat�sos lehet, k�nny� adagolni (napi k�tszeri adagol�sn�l ne legyen t�bb, hiszen sokan nem tudnak a munk�juk miatt d�lben is tablett�t adni a kuty�nak), �s az �ra is elfogadhat� legyen (a gy�gyszerek �ra havonta sok sz�z �s sok ezer forint k�z�tt mozog). Gondolnunk kell arra is, hogy a kutya hajlamos a beadott tablett�t sz�j�ban elrakt�rozni, �s k�s�bb kik�pni. Ez�rt javaslom, hogy a tablett�t kis m�jkr�mes galacsinba dugva adjuk be a kuty�nak. A gy�gyszerek nem mindig hozz�k meg a v�rt hat�st: az epilepszia gy�gy�thatatlan betegs�g, csak a t�neteket, teh�t a rohamok sz�m�t lehet m�rs�kelni, esetleg megsz�ntetni. N�ha el�fordul, hogy a m�r r�g�ta szedett gy�gyszer mell� m�s tablett�kat is kell el��rni, vagy a gy�gyszerel�st alapjaiban kell megv�ltoztatni. Ilyenkor az eddig szedett gy�gyszert fokozatosan cs�kkentve, az �j adagj�t �ltal�ban fokozatosan n�velve t�rt�nik az �t�ll�s. Mindez csak �llatorvos pontos el��r�sa alapj�n t�rt�nhet meg. A hirtelen gy�gyszerv�lt�s, vagy gy�gyszerelvon�s �letvesz�lyes �llapotot okozhat.

A megfelel� gy�gyszerez�s ellen�re el�fordulhat, hogy egy-egy roham m�gis jelentkezik. Ez nem felt�tlen�l a gy�gyszer hat�stalans�g�ra utal, hiszen a rohamokat gyakran kiv�lthatja egy-egy k�ls� t�nyez�: el�re nem v�rt sokk-hat�s, vagy hideg-meleg front gyors v�ltakoz�sa, esetleg a szomsz�dban egy t�zel� szuka stb.

Fontosnak tartom, hogy p�cienseim gazd�ival havonta legal�bb egyszer besz�ljek telefonon. Ilyenkor elmondj�k, hogy mi t�rt�nt az elm�lt egy h�napban: volt-e roham, mennyire volt nyugtalan a kutya, hogyan viselte a v�ratlan esem�nyeket.

A legnagyobb �r�m mind a kutyatulajdonos, mind az �llatorvos sz�m�ra, ha kb. 1 rohammentesen elt�lt�tt �v ut�n sikeresen le�ll�thatjuk a kutya gy�gyszerel�s�t.